A komor köveket simogatjákaz apró, gyengéd pasztel hullámok.Az eget sötétre festik bús felhők,így innen a semmiig épp, hogy ellátok.Zord formák buknak víz alá:az egyik elszakad, már fel sem jön talán.Villámok pislognak a feketeségben,s viharjelzések a tó túloldalán.Stégek…

A megbánás rezgő húrjai.Kimerült határokkontúrjai.A szívekben árkok.Ott ásunk mi egyreméllyebbre.Ott áll majd végülaz éj egybe.Egymásba folyt vérünk.Két szakadó ér atorkolat.Marjunk ma magunkbafoltokatvörösen vakulva.Végigcsorgó vér ahúrokon.A bú nem a barátod...a bú…

Üres ma az én kis utcám.A zaj is bebújt a beton alá.A járda a sárga fényt kihúznáa korhadt törzsű, megdőlt lámpából.Egy autó csak, mi rám bámulfél szemmel. Füst folyik állából.Az utolsó buszt várom.A haldokló magány hozzám bújik,mint éjszaka egy izzadt…