Névtelenül

2012.07.06. 16:29

Ha most megkapnálak tán más lenne...Nem éreznék nem szűnő vörös vágyat.Mint egy kirakós játék állnánk egybetájképet formálva, min minden domb bús,bágyadt...Ha enyém lennél valószínű nem lenne ilyen.Az elérhetővé válás mindent elrontana,s a szüntelen lázálmom rólad…

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Eljöttem megint

2012.07.06. 16:28

Eljöttem megint, de most nem vagy itt.Átvágtam az Astoria alvó forróságán.Látványod úgy vártam, mint jeges fagyite pesti nyár sajgó, izzadó hátán.Most ülök élettelenül. Nézem hűlt helyed.Más áll ott, - ki számomra lényegtelen-honnan mosolyod dörgölted, mint hűs…

Meggyújtod szótlanul

2012.07.06. 16:27

Csak állj ott. Mosolyogj a pult mögül.Útvesztő szemeddel nézd, ahogy ülök,hogy mikor konstatálom, majd úgy örül-jek, mint mikor léted puha párnáján elszenderülökálmaimban. Elmennék egy csókodért bárhova.Öt méterre állsz, de az egytől-egyig végtelen.Pillantásod egy halk…

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Tékozló fiú

2012.07.06. 16:26

Pont eltűnik e hitté foszló hiúremény pattogó szikrája bennem.Egy út van innen. Vissza kéne mennem,de nem hiszem, hogy lehetnék általadmegmentett tékozló fiú.

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Üveg a fémhez

2012.07.06. 16:24

Csapódjunk egymáshoz: üveg a fémhez.Törjünk ketté a néma csendben.Szilánkok a talpakban. Érezzfájdalmat, vagy megbánást. Válasz egyet,mert én nem tudom mindkettőt helyetted.Elfelejtettem már milyen törni, vagy törvelenni. Ezek csak a fizikai törvényei.Szétszálló szilánkjaim…

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Hang impressziók

2012.07.06. 16:24

A levelek zsenge zenét zörögnek.Amolyan rapszodikus keringő félét.Madarak jönnek délcegen dörögve:hangjuk halmaza üti az ablak szélét.Az ablakkeretben szellő perceg.A kulcslyukon halk húrhang vág át.Az ágy recseg, a papír sírva serceg,s kattogva ébredeznek a rezgő…

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

Meredek a messzeségbe

2012.07.06. 16:23

Tán az útnak nincs is vége.Állok. Meredek a messzeségbe.A szív gyökeret vetett itt.Süppedek a sárba lejjebb.Valahol nyugalmat kell, hogy leljek.Karolva sötét kilométereite nyögő, szenvedő létnek.A macskakövek hátra lépnek,vagy én nézek rossz irányba,mintha véletlen nem…

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

süti beállítások módosítása