Gitár

2012.01.24. 17:23

Szakadatlan, fáradatlan
futni csak is akkor
lehet, mikor menekülsz, mint
vas gitár lágy akkord

elől, és a szembeszélben
szépséget is találsz.
Pengetők az utad mentén:
mindegyik kis halál.

Húrjaidat pengetvén majd
vérezni fog ujjad,
de zendítsd saját dalod,
csinálj a régiből újat!

Őseid szép lantjából te
most új hangokat zengj!
Más hangulat, más akkordok,
de a régi hangszer.

Óvatosan hangolj. Nincs szebb
a füleknek annál,
mint poros, arany gitárokon
a múltat új hangján

pengetni, és közben lágyan
hallgatni, hogy elszáll
egy távolodó akkord, miben
minden futó megszáll.
 

Szerző: l'homme

Szólj hozzá!

Címkék: vers

A bejegyzés trackback címe:

https://lhomme.blog.hu/api/trackback/id/tr653744652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása