A piros lámpák úgy lángolnak,mint a megpirult nap Buda felett.Csókot nyomnak bús lányokra.Az esti fagytól újra remegegy félig megdőlt reklámtábla.Már minden árnyék hasztalan.Hiába alkudnak a halálra...az előre árazva van.Az idő is tér, csak képlékeny:mi nappal elvész itt…

A kora nyár úgy csapta nekünk a szelet,mintha felavatna minket pezsgősüveggel.Másnap jött Héliosz. Azt mondta szeretfején falfehér felhő-süveggel.Beleolvadtunk a Június kétszínűségébe,bár a lelkünkben még a tavasz tusa van.Egy sugár behatol a július seggébe, de ez idén…

Szorozlak magammal. Te ossz el.E végtelen tört legyen örök őszünk.Tudom, talán kicsit nonszensz,még sincs közös többszörösünk.Tegnap én álltam a négyzet sarkain.Próbáld csak ki! Állj csak ma te ott!Ott felezőkről szóló lágy zenét hallani.Mindig is utáltam a fránya…

A május vége most már csakegy rozoga pulpitus.A nyár rááll, s kopogássalébreszt téged, június!Felnézel a város fölülforróságod ránk szórva.A nap most fáradtan felül.Aljas rügyek táncolnaka betonon. Ma feléleda zaj, falon a festék,és megint gyorsan feléleda pár jó nyári…

Valamiért mindig szerettem a vihart:határozott üvöltését, rezignált sírását.Azt, hogy foggal-körömmel kitart.Valamiért mindig szerettem a vihart.Ráállni a fekete, átázott szőnyegremikor az eső beszitál az ablakon.Hogy a sötét, magányos árnyat az utcánúgy öleli, mintha neki…