A kora nyár úgy csapta nekünk a szelet,
mintha felavatna minket pezsgősüveggel.
Másnap jött Héliosz. Azt mondta szeret
fején falfehér felhő-süveggel.

Beleolvadtunk a Június kétszínűségébe,
bár a lelkünkben még a tavasz tusa van.
Egy sugár behatol a július seggébe,
de ez idén valahogy olyan Augusztustalan.

Ez forgó szerelem legyen köztünk, ha ma
neked megteszi a Balaton.Nem kell Kuba!
Néha-néha rád, de azért olykor a napba
bámulok, mint borjú az új vakuba.

A forróság ma úgy tör fel a betonból,
mint egy szőke hercegnő. Mondjuk Evita
Peron. A búcsúzáskor a peronon
így nyáron mézédes a vita: Dolce vita.

Ezek lettünk ketten: egy hímnős filmhős
ahogy egymásba törtünk. Mint Hermész
viszed hírem Pestre. Egy kis görcs
a torkodban. Azt mondod elmész.

Ezek az ijedt nyári kora esték tán
mik véresre szurkálják a tengerkék eget.
Csak arra kérlek, hogy ne beszélj már
ilyen komor beteljesületlenségeket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.