Ha csukott szemmel járok
csak az igazat láthatom,
különben csak magam áltatom,
hogy a földből kinő egy árok.

Ha befogom fülem nem hallom
a hazugságok halkan haladó
hadait. Visszhangzik a falakon
léptük. Magam süketnek vallom.

A katonák árnyékát: az egyenest
a hang és a kép a valóból kiveti.
Boldog csak az lehet teljesen

ki hallását, látását pihenteti,
Hisz nyitott füllel s szemmel sem
ismerhet meg igazán senkit.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.