Tizennyolc néma, rövid láncra vert
kutya ugat. Az idő táncra kelt.

Forgó homokórákban homokvihar támad.
Tizennyolcan vannak. Egy vonatra várnak.

A járdán tizennyolc liliom nyílik.
Nyílként vágnak a húsba a szívig.

Egy megütött hangvilla tizennyolcszor rezeg.
Kaviárért nyúlnak a kancsal, koszos kezek.

A magányt egy rózsa a szívbe visszalökte.
A földön hever tizennyolc törött villanykörte.

Az üres partot nézem. Egy kisfiú nevetve
tizennyolc követ dobott a tengerbe.

Szívemen fekete, alvó angyalok.
Tizennyolc vágás van alvadt ajkamon.

Csókolnak szétszakadt számon mégis,
és az eldobott köveket számon kérik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.