Elfogyott a Beer! Ó Christ! (C)ián
marad csak az igaz embernek.
Arcod valódi látványa híján
mondhatom-e hogy "szeretlek"?

Mért ne? Esténként az ágyamon
ülve mindig egy barátra vágytam,
ki előtt verseim vállalom,
S whiskyvel koccintja a
pálinkám. Na

és az élet kalapácsának szögeit
mosolyogva tűri.
Akinek megértem minden mondatát,
bár nem ismerem betűit.

Tudod te mi vagy? Kötéltáncos
vagy. Kötéltáncos vagy a függőségeid
kötelén.
Ez kötelék?

MSN-es beszélgetéseinket
az utókor úgy fogja számon tartani,
ahogy mi számon tartjuk Babits és József Attila
levelezéseit. Én József Attila vagyok.
Te Mihály. Néha fordítva.

Egy '57-es Chevyben
fegyvert nyomok a homlokodhoz.
Aztán nevetünk... Ez csak vicc...
Nem értheti senki sem...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.