Lelankadt vagy. Előttem ülsz.
Arcod gyötört, ráncos. Hajad
kihullott. Sűrű szempilláid alatt
fájdalom csillog. Berepülsz

a városba az ifjú tavasz halk
szavával, s körbenézel.
Az esztendőkkel penészedsz.
Szemedben az ihlet kihalt.

Ellep az utcán a zaj, a füst,
így a várost némán itt hagyod.
Mi várjuk, hogy harangod üsd.

A szmogban már nem hallod,
hogy néhányan utánad üvöltjük:
"Boldog születésnapot!"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.