Elmondtam hát cseppnyi maszat-
om. Erre vártál, láttad rajtam.
Utálom magam. Az ágyba raklak.
Megtudtad végre az igazat...

Én Apollón vagyok. Te kígyó.
Én egér vagyok. Te túzok.
Hazudsz. Hazudok. Lehúzod.
Azt tettetjük: ez így jó...

Csak úgy megy ha a lélek tiszta...
Előveszem. Jól ráfogsz.
Magamban szólok az órához:
"Csak egy percet kérek vissza..."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.