Nevess. Tavasz volt.
Verssorok nyíltak a szívekben.
Nevess. Tavasz volt.
Most minden, minden színtelen.

Nevess. Nyár volt.
A verssorok szüntelen sütöttek.
Nevess. Nyár volt.
Most már a jéghideg tűz ölel.

Nevess. Ősz volt.
Verssorok zuhantak sikítva a fákról.
Nevess. Ősz volt.
Már nincs meleg szellő. Fázol.

Nevess. Tél Van.
Minden verssor megfagyott.
Tél van. Ne vess meg,
ha fehér virágok közt meghalok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.