Anyám volt a magány. Apám az utálat.Esténként dúdoltak ágyam mellett ülve.Én szabályos, színtelen szemükre vetülvenéztem, ahogy nevetve szaladnak utánad.Azóta: papír kezem, s toll a szívem.Nyomukon rohanok egy erdő felé, holújra megölelhetem a magányt itt benn.Erősen…

Settenkedve suhantál szívembe, holTudtodon kívül, ágyaztam meg neked.Egy pötty vagy a palettán, a legszínesebb folt,Mert lemenő nap hajad, s tengerkék a szemed, melyLáncokat ver kezemre. édes láncokat.Egyszer majd, ha tán ágyadba látogatszRáfekhetsz, s itt aludhatsz…

Fadeszkákon lépdelve egy karóval jöttem.Köröttem megőrült az április. Szívem hideg.Titkokat üvöltve, melyeket nem mondtam senkinek.A sínek között írok most a Nirvána-ködben.A boldogság énekese nem vagyok. Nem én!A plakátok magányát dalolom csak eztán,így eltévedt lovas…

Hajad bíbor, őszi levélegy mély-kék tenger felett lebeg,miben olykor csillognak a ledek.Mint vak bohóchal, úszom beléd.Oly sima, s oly szép e víz.Háton fekszem, a nyugalom dúdol.Boldog vagyok a maró bútól,hogy ismeretlen tengeren evezem.Holnap nem látlak. Nézlek is.Fogaid: fehér…

Arcomba hajolnak a kopasz füzekágai. A természet s én: furcsa színpár.Bár fényesen, feketén fog tintám,betelt már a szakadt füzet.Az ősz talpunk alatt tipeg.Minden, mi szűk volt most túl tág:a semmiben vacognak a színek.Bár az arcomba csap minden ágkezem nem éri semelyiket,mert…

A szívemből nő ki a kezem.Közelebb húzom a horizontot.A tér tegnap magából magányt ontott.Én az emberekről ma megfeledkezem.A nap most nyalogat nyelvével.Túl sok végtelent látok itt,s ahogy megfognék minden távolit,a közelieket pont elvétem.A szememben a horizont felbődül.Hol a…

A pirkadat ráborította söréta városra, mi vidáman nyitogatja szemét.Világít nagy kupacokban az utcán a szemét.Én szobámban alszom. Itt minden sötét.A magány, a bú és a félelemnekem végül haszon lett.S bár csonka szegény kis életem,így bizonyosodunk arról meg,hogy nem…

Gyakran látlak hazafelé.Szemedben őrzöd a csendetmindig. Mély titkokat tartogatsz,s közéjük tekintetem csened.A szíved talán tar-kopasz.Gyakran látlak hazafelé.Szád nem mozdul, tested néma.Szemeid egy őszi avarlevelei, mikbe beleugrok én mais. Bár megfulladok, nem zavar.Gyakran…